A bankok és a pénzügyi vállalkozások extraprofitadóját megfelezi jövőre a kormány, a biztosítókét viszont a tranzakciós illetékhez hasonlóan – növekvő adóalap mellett – változatlanul hagyja – következtethető ki a Költségvetési Tanács szerdán este közzétett véleményéből. A tavaly bevezetett különadók tehát velünk maradnak, esetenként változó összegben.
A Kiszámoló blog ír arról, hogy fizetős lett a Wise-ról Revolutra való utalás.
A Fitch Ratings szerint a magyar bankszektorban a legutóbbi állami beavatkozások pénzügyileg kezelhetőnek tűnnek, de növelik a további szakpolitikai beavatkozások (beleértve a jelenlegi intézkedések kiterjesztését) kockázatát. Ez felerősíti a magyar bankok működési környezetének amúgy is nagyfokú bizonytalanságát, és rontja a hitelezők bizalmát - számolt be a Reuters.
Most már biztos: havonta két alkalommal, összesen legfeljebb negyvenezer forint értékben díjmentesen lehet készpénzt átvenni kártyás fizetés esetén kereskedőktől - feltéve persze, ha a boltok is bevezetik a szolgáltatást, amire ma még alig akad példa itthon. Ám emellett egy másik fontos területen is döntés született: a QR-kódos azonnali fizetések és a fizetési kérelmek nem csak tranzakciós illetéktől lettek mentesek a közelmúltban, hanem a minap megszavazott törvénymódosítás értelmében ingyenesek, banki díj- és költségmentsek lesznek.
Két héttel ezelőtt az elektronikus fizetési piac szempontjából nagyon fontos gesztust tett a kormány, és az amúgy is feszes költségvetési helyzetben kétfajta elektronikus fizetési tranzakciónál lemond a tranzakciós illetékről annak érdekében, hogy az innovációt ösztönözze. A QR-kódos azonnali átutalások és a fizetési kérelmek esetében szűnik meg az illetékfizetési kötelezettség. Az idei évre vonatkozóan jelentéktelen illetéktételről van szó, ám az Azonnali Fizetési Rendszerre épülő fizetések szélesebb körű elterjedéséhez működőképes üzleti modell kell már egy megoldás bevezetése előtt is, ebben segít, hogy illetékmentesek lehetnek ezek a tranzakciók.
A kormány a magyar ügyfeleknek határon átnyúló szolgáltatást végző fintech cégekre is kivetette a tranzakciós illetéket, de a rendelet sok kérdést hagyott maga után, többek között azt, hogy a szolgáltatók áthárítják-e az új terhet a magyar ügyfelekre. A Wise a múlt héten ügyféltájékoztatót adott ki, amelyben azt írták, hogy a forintból és a forintba történő utalások díjai emelkedni fognak. Lapunk felkereste a fintechet, amely a válaszában megerősítette, hogy a kibővített tranzakciós illeték miatt jártak el így. Kérdéseinket elküldtük a Revolutnak és a Pénzügyminisztériumnak is, akik válaszát továbbra is várjuk.
Ügyféltájékoztatót adott ki a Wise pénzforgalmi szolgáltató, amelyben arról írnak, hogy emelik a forintból és a forintba indított utalások díjait. A Wise-on keresztüli banki utalások esetében szeptember 22-től, a személyes vagy céges Wise számláról indított utalások esetében pedig november 14-től lép életbe az új díjszabás. A fintech az emelkedő magyarországi költségekre hivatkozva döntött így, amelyek mögött az árfolyam ingadozásai és az "új helyi adó" áll.
Covid-járvány, ukrajnai háború, energiaválság, elszálló infláció, csak néhány téma, ami mozgatta a tőzsdéket az elmúlt hónapokban. A turbulenciák, a volatilitás általában élénkíti a tőkepiaci kereskedést, ebből profitálnak világszerte a befektetési szolgáltatók, nem volt ez másként Magyarországon sem, a szolgáltatók bevételei és profitja is meredeken emelkedett. A kormány itt is illetéket vetett ki, amiről persze a szokásos menetrend szerint előzetesen nem egyeztetett a szektor vállalataival, sikerült is egy sok szempontból nehezen értelmezhető, és versenysemlegesnek nem nevezhető jogszabályt létrehozni. Pozitívum viszont, hogy a jogszabály megjelenése óta van egyeztetés a politika és a szektor között, és már történtek is érdemi változások a vonatkozó jogszabályban.
A Wise általános díjemelése és a tranzakciós illeték külföldi szolgáltatókra bevezetésének nincs közük egymáshoz, annak pontos kezeléséről a napokban születhet döntés, így például nem lehet véletlen, hogy a héten itt van Kristo Käärmann alapító-vezérigazgató. Vélhetően már folynak tárgyalások, megbeszélések különböző hatóságokkal, szabályozókkal a lehetséges mozgástérről – erről beszélt Turzó Ádám, a Portfolio pénzügy rovatának elemzője, a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon megjelenő podcastjének hétfői adásában, de kitért arra is, tervezi-e új szolgáltatásokkal bővíteni a Wise a kínálatát.
Még nem dőlt el, hogy a Wise mit fog lépni szeptemberben, amikortól a kormány a külföldi szolgáltatók által végrehajtott tranzakciókra is illetéket vet ki. "Ez a fajta tranzakciós adó viszonylag szokatlan, de persze nekünk megoldást kell találnunk arra, hogy mit kezdünk ezzel az adóval" – mondja lapunknak Kristo Käärmann, a nemzetközi pénzküldésben utazó fintech sztár alapító-vezérigazgatója. Szerinte a bankokkal nem is az a gond, hogy a pénzküldésben drágák, hanem az, hogy ezt megpróbálják elrejteni az ügyfeleik előtt. Az észt származású üzletemberrel a Wise stratégiai terveiről, a nemrégiben végrehajtott általános díjemelésről, a nyílt bankolásról, a kriptókról, a BNPL-ről és a fintech-szektorban állítólag kialakult buborékról is beszélgettünk.
A Wise levélben jelezte ügyfeleinek, hogy "bizonyos útvonalalakon" emelni fogja az utalás díjait. Az értesítés időzítése vélhetően korai, így még rengeteg kérdés merül fel az áremelésekkel kapcsolatban. Többek között az is, hogy van-e köze a drágításnak ahhoz, hogy a kormány korábban kiterjesztette a tranzakciós illetéket a határon átlépő szolgáltatást végző, és Magyarországon fiókteleppel nem rendelkező pénzügyi cégekre is.
A piaci körülmények viszonylag ritka együttálása segítette az osztrák Erste Groupot az év első felében a profittermelésben: egyszerre emelkedett a kamatkörnyezet, feljebb tornázva a marzsokat, illetve bővült tovább dinamikusan a hitelezés a kamatok megindult emelkedése ellenére. A gazdasági kilátások romlása dacára kétszámjegyű tőkearányos megtérülést és 1,9 eurós részvényenkénti osztalékot tűzött ki célul a bankcsoport 2022-re.
Az Erste Bank ügyféltájékoztatójából derült ki, hogy a bank hamarosan árat fog emelni az új különadók miatt - tudta meg a Kiszámoló Blog egy ügyféltől érkezett jelzésből.
Ha állampapírok, akkor a legtöbben a lakossági állampapírokra gondolnak itthon, mint befektetési lehetőség, pedig van az állampapíroknak egy olyan szegmense, amely kevésbé ismert a lakosság körében, mégis többet hoz jelenleg, mint sok más lakossági termék.
Nagy fába vágta a fejszéjét a kormány azzal, hogy a magyar ügyfeleknek határon átnyúló szolgáltatást végző fintech cégekre is kiveti a pénzügyi tranzakciós illetéket, ám az erről szóló kormányrendelet rengeteg kérdést hagy maga után. Úgy tűnik, sok tekintetben a szolgáltatók, mint a Revolut, a Wise és a PayPal, jogkövető magatartásától és jogértelmezésétől függ, milyen tranzakciók után és mennyit fizetnek be a magyar költségvetésbe, kétséges, hogyan ellenőrizhetők a fintechek, és azt sem lehet tudni, hogy áthárítanak-e bármennyit az új teherből az ügyfelekre.
Az MNB a pénzügyi különadók, tranzakciós illeték változása kapcsán is kiemelten vizsgálja a hitelintézetek díjszabásainak változásait, szükség esetén haladéktalanul vizsgálatot indít a jogsértő pénzügyi intézményekkel szemben. Mint emlékezetes, a jegybank 2013-2015-ben 4 milliárd forint jogosulatlanul elvont díjat fizettetett vissza egyes pénzügyi intézményekkel és 1,9 milliárd forint bírságot szabott ki a tranzakciós illeték bevezetése utáni jogsértések miatt - derül ki az MNB friss közleményéből.
Áthárítja az ügyfelekre a nagyobb tranzakciós illetéket a K&H Bank – szúrta ki az rtl.hu a bank friss hirdetményében.
Az új "extraprofitadókról" szóló kormányrendelet értelmében a pénzügyi tranzakciós illetéket a határon átnyúló szolgáltatásokat Magyarországon végző, de magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel nem rendelkező szereplőkre is alkalmazni kell. Ennek értelmében a Revolut - és számos külföldi pénzügyi szolgáltató - legkorábban 2022 július 1-jétől a tranzakciós illetékfizetési kötelezettség alanyává válik, és legkésőbb 2022. szeptember 1-ig köteles bejelentkezni az állami adóhatósághoz. Arról kérdeztük a fintechet, hogy eleget tesznek-e az új szabályozásnak, és tervezik-e, hogy az adót átterhelik a fogyasztókra.
Pár napja számoltunk be arról, hogy megjelent a Magyar Közlönyben a különadókról szóló részletes rendelet, ebben többek között az értékpapírok után fizetendő tranzakciós illeték részletszabályai is megtalálhatóak. A rendelet alapján a tranzakciós illetéket a magyar ISIN-nel rendelkező értékpapírokra kell megfizetni, ami viszont nagy hátrányt jelenthet a hazai tőkepiacnak. A befektetési alapok közül egyértelműen a kisebb, nagy magyar kitettséggel rendelkező portfóliókat érinti a legkedvezőtlenebbül a döntés, kérdés azonban, mit lépnek a tranzakciós illeték kapcsán a letétkezelő bankok, első értelmezésre ugyanis rájuk esik a fizetési kötelezettség.
A magyar pénzforgalmi rendszer kellően fejlett ahhoz, hogy ne a technológiai lemaradás, hanem a piaci vagy éppen szabályozói igények megjelenése miatt terjedjenek el nálunk bizonyos jövőbemutató újdonságok. Ebből a szempontból is szó volt keddi Financial IT 2022 konferenciánk kora délutáni panelbeszélgetésében a BNPL-ről és a digitális jegybankpénzről, emellett a tranzakciós illeték szabályváltozásának várható hatása és az elektronikus fizetés továbbfejlesztéseinek a lehetőségei is terítékre kerültek.
Intenzív szakaszában van a háború.
Pedig nemsokára abba kell hagyni a vásárlást.
2 éven belül meg is érkezhetnek az első példányok.
Szökevényként tartották számon Rijádban.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
